BIRÓ MIHÁLY

(Budapest, 1886. – Budapest, 1948.): festő, grafikus és szobrász.

Az Iparművészeti Főiskolán tanulmányai során a kisplasztika terén mutatott fel
sikereket. 1901-ben több karikatúraújság közölte rajzait: Magyar Bors, Urambátyám.
Rajzolt grafikákat 1901-ben a Május 1 munkás-kiadványban. Ösztöndíjasként bejárta
Németországot, Franciaországot, Angliát, itt 1910-ben a The Studio plakettpályázatán
I. díjat kapott. Kapcsolatba került a munkásmozgalommal, s felhagyva a
kisplasztikával, elsősorban politikai plakátokat készített a szociáldemokrata párt
részére. A magyar politikai plakátművészet megteremtője és legjelentősebb
képviselője. Nevét az 1911-es Népszava-plakát (Kalapácsos munkás) tette ismertté,
más plakátjai: „Bitangok, ezt akartátok?” (1919), „Köztársaságot” (1919), „Az alkohol
méreg” (1919), „Vöröskalapácsos ember” (1919). Az I. világháborús élményeiből
született 1916-ban 17 lapból álló harctéri kőrajz-sorozata. Plakátrajzolás mellett
folytatta a karikatúra-rajzolást: Borsszem Jankó, Szamár, Vágóhíd, Figaró. Az Április
(1919) baloldali elkötelezettségű humorújság volt. Együtt rajzol Vértes Marcell, Gedő
Lipót, Dezső Alajos, Kelen Imre, Kónya Sándor, Kober Leó, Major Henrik grafikusokkal.
1918–19-ben folytatta a politikai plakátok készítését. A Tanácsköztársaság idején ő
tervezte a május 1-i ünnepségek művészi dekorációinak nagy részét. Részt vett a
Képzőművészek Szakszervezetének szervezésében. A Tanácsköztársaság megdöntése
után Bécsbe emigrált, ahol a Bühne c. színházi lap rajzolója lett. Szinte egyedül
rajzolta tele a bécsi Bunkó c. élclapot (1921). Itt jelent meg 1920-ban 20 lapból álló
Horthy című kőrajz-sorozata. Emigrációjának további állomásain, Berlinben,
Pozsonyban és Nyitrán a szociáldemokrata pártok részére falképeket és plakátokat
festett. 1938-ban a fasizmus elől Párizsba menekült, ahonnan 1947-ben a magyar
kormány hívására tért haza. A Képzőművészeti főiskolán felkínált tanári állást súlyos
betegsége miatt betölteni már nem tudta. Tagja volt az Újságrajzoló Művészek
Egyesületének.
Könyv: Beszéljünk másról, Pesti versek.
Publikáció: Május 1. (1901), Magyar Bors (1901), Urambátyám (1901), a János (1907),
Képes Hét (1911–12), Pesti Mozi (1913), Érdekes Újság (1914), Heti Újság (1917),
Borsszem Jankó (1917–18), Szamár (1917), Április (1919), Vágóhíd (1918), Figaró (1919–
19), Bunkó (Bécs, 1921), Lantos Magazin (1929), Reklámélet (1932).