BUDAY GYÖRGY

(Kolozsvár, 1907. – Coulsdon, 1990.): grafikus.

Szegeden 1930-ig jogi tanulmányokat folytatott. Az egyetemi ifjúság egyik vezetője
lett. Elindítója a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának A Szegedi Kis
Kalendáriumokat fametszetekkel illusztrálta. Első jelentős alkotása 1931-ben készült, 15
fametszetből álló kiadványa a „Boldogasszony búcsúja”. A következő évek a szegedi
egyetemi lektorrá lett Buday művészi tehetségének kibontakozását tükrözik. Illusztrálta
Ortutay: „Mondotta…” című könyvét 8 fametszettel. Kolozsvárott jelent meg Arany
János Balladáinak 19 fametszete. Az angol nyelvű „Book of Ballads” külföldön is sikert
arat. Jelképes formában leplezte le a társadalom emberellenes megnyilvánulásait az
5 metszetből álló „Századunk chimérái” című sorozatának lapjain. Radnóti Miklós
„Újhóm c. verseskötetéhez (1935) 7 fametszetet készített. A harmincas évek közepén
ismét a balladák és a népmesék világa felé f ordult. Az O rtutay G yula g yűjtéseként
megjelent „Székely népballadák” (1935) és a „Bátorligeti mesék” (1937), valamint a
Nyíri és Rétközi parasztmesék című kiadványokat illusztrálta. 1936-ban a – Malmőben
megjelent – Madách Tragédiájához készített 25 metszetet. Illusztrálta a Jézus életéről
szóló Mauriac-kötetei (1936), metszeteket készített Tamási Áron: Ábel-trilógiájához
(1937).
Díj: Grafikai munkássága elismeréseként 1936-ban elnyerte a Zichy Mihály-grafikai
díjat. Fametszetei nemzetközi (lipcsei, firenzei, párizsi) kiállításokon díjakat nyertek.
Angliába költözött. Sikert hozott számára a „Britania” (1941) című műve. Kiemelkedő
alkotásai közt jegyzik a Shakespeare: „Athéni Timon”-jához (1941) metszett, egész
oldalas illusztrációsorozatát. 1947-ben Budapesten, 1967-ben Szegeden, valamint a
Magyar Nemzeti Galériában nyílt kiállítása, 1970 őszén jelent meg „Buday György
fametszetei” címen összeállított albuma, mely a művész sokoldalú tehetségét
bizonyítja. 1926-ban karikatúrákat publikált a Borsszem Jankó vicclapba. Több lapnak
készített grafikákat, illusztrációt, fametszetet: Tábortűz (1926–36), Homokóra (1930),
Magyar Grafika (1931), Független Szemle (1933), Pesti Hírlap Vasárnapja (1934),
Magyar Exlibris (1935), Tükör (1935), Vasárnapi Újság (1935), Kelet Népe (1936).