DARVAS IVÁN

(Beje, 1925. – Budapest, 2007.): színész.

A Színész Akadémia elvégzése után 1946-ban a Művész Színházhoz szerződött.
1949–56 között a Madách Színházban játszott. 1957–1959-ben politikai okokból
kirótt börtönbüntetését töltötte, 1959–1963 között segédmunkásként dolgozott. 1963-
tól egy-egy évadot töltött a Miskolci Nemzeti, illetve a József Attila Színházban. 1965–
1985 között a Vígszínház tagja volt, 1990 óta szabadfoglalkozású színművész. 1990-től
országgyűlési képviselő. A színpadi alakok belső lelki vívódásait árnyaltan jelenítette
meg. Magas fokú intellektualitása érzelmi elmélyültséggel, rejtett iróniával párosult.
Több filmben nyújtott kimagasló alakítást. Kossuth-díjas (1978), Jászai Mari-díjas (1955,
1967), érdemes (1969) és kiváló művész. Kitűnő karikatúraportrékat rajzolt
kedvtelésből. Rajzai cikkek mellett illusztrációként jelentek meg: Színház és Mozi, illetve
a Színész Újságíró Magazin (1984) lapokban.
Kiállítás: „Rémes – mondja Jordán Tamás, amikor kedvünkért odaguggol a
karikatúrája mellé Darvas Iván kiállításán, amely tegnap nyílt a Nemzeti Színházban.
Láthatóan tetszik neki a rajz, mulat saját magán, miközben megjegyzi, mennyire
árkosak a karikatúrán a szemei, és milyen sok ránc van az arcán. Mosolyogva
végignéz a kiállításon, amely – Eöri Szabó Zsolttal, a Nemzeti honlapjának
főszerkesztőjével együtt – az ő ötlete is volt. A Gundelben gyűltek össze a nemzet
színészei, ott beszéltek Darvassal arról, hogy jó lenne a Nemzeti Színház honlapján
olyan művészek karikatúráit közölni, akik tagjai a társulatnak. Ebből már szinte
automatikusan következett a kiállítás ötlete. Azt már Darvas Iván mondja el a
kérdésemre, hogy volt, akiről már korábban rajzolt portrét, másokat a kiállítás
kedvéért örökített meg. Egyébként gyerekkora óta »firkálgat«, ez állandó
elfoglaltságává vált.”