ÉK SÁNDOR

(Szentmihályfa, 1902. – Budapest, 1975.): festő, grafikus, főiskolai tanár.

Uitz Béla Proletár Képzőművészeti Tanműhelyében kezdte tanulmányait. 1919 után
emigrált, s Németországban grafikusként tevékenykedett, A. Keil néven. 1933–1944
között a Szovjetunióban dolgozott, 1944-ben a Vörös Hadsereg tisztjeként tért haza.
1945-ben nagy erejű plakátokat tervezett, például „Náci-Németország rövidesen
megsemmisül” 1945, vagy a „Kisemberek magántulajdonát védi a Magyar
Kommunista Párt”, grafika és karikatúra ötvözete a „Gyökerestől tépi ki a reakciót a
Kommunista Párt” (1946). Publikált politikai tárgyú karikatúrákat, az Új szó című
lapban, célpont az imperializmus volt. Kiadásra került: Ék Sándor karikatúrái, „Béke”
címmel, Illés Béla előszavával. Realista fölfogású életképeket és történeti jeleneteket
festett. A Képzőművészeti Fôiskola tanára volt.
Díj: Kossuth- és Munkácsy díjas, érdemes és kiváló, művész.
Kiállítás: Gyűjteményes kiállítását 1972-ben rendezték meg a Műcsarnokban.
Könyv: Béke, A realizmus zászlaja alatt (1954), Mába érő tegnapok (1968). A szovjet
festészetről is jelentek meg elméleti írásai. Szignó: ÉK