FÁBRY JÁNOS

(Budapest, 1947.): iparművész, karikaturista.

Már kisgyermekkorában rendszeresen rajzolt, az általános iskola 5. osztályába járt,
amikor a rajzait kiállították Indiában, tizenhárom éves korában akvarellképeivel
megnyert egy kerületi rajzpályázatot. 1965-ben felvételt nyert a Képző- és
Iparművészeti Szakközépiskolába. Rajztanárai Kántor Andor és Szalay Zoltán
festőművészek voltak, a művészettörténetet M. Kiss Pál tanította. A középiskola
elvégzése után felvették a Magyar Iparművészeti Főiskola Szilikátipari tervező
tanszékének üvegtervező iparművész szakára. A rajzot Litkei József és Eigel István
festőművészek, az anatómiát egy évig Barcsay Jenő, a környezetesztétikát a főiskola
rektora, dr. Pogány Frigyes építész tanította. A mintázást és a szobrászatot Kovács
Ferenc és Józsa Bálint szobrászművészektől sajátította el. 1971-től t agja a M űvészeti
Alapnak és a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének. Tagja továbbá a
Magyar Illusztrátorok Társaságának és 1990-től a Magyar Újságírók Országos
Szövetségének. 1971-től 1985-ig az Ajkai Üveggyár iparművésze volt, az exportra szánt
termékeket tervezte és a minták elkészítését irányította, ezután 1993-ig önálló
iparművészként és grafikusként, karikaturistaként dolgozott. 1992–2001: az Önkorkép,
1993-tól 2000-ig a Magyar Nemzet művészeti szerkesztője. A lapnál 120 kiváló kortárs
grafikus munkáiból hozott létre egy gyűjteményt, amelyekből folyamatosan
válogatta ki a lapban megjelenő illusztrációkat, köztük Szalay Lajos, Würtz Ádám,
Reich Károly és Orosz István rajzait. Jelenleg önálló grafikusként és karikaturistaként
dolgozik. Az első karikatúráit nyomtatásban a középiskola Kontúr című lapja hozta le
1963-ban. A hatvanas években sok rajza jelent meg az akkor induló Ifjúsági
Magazinban, a Magyar Ifjúságban, a Fülesben, néhány színes külpolitikai témájú rajza
a Ludas Matyiban, grafikái pedig az Élet és Irodalomban. A hetvenes évek elejétől a
nyolcvanas évek közepéig rendszeresen rajzolt az Üvegipar szakmai havi lapnak,
rajzai jelentek meg az Építők Lapjában, a Brigádéletben és a Veszprém megyei
Visszhangban. A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején rajzolt a
Reformnak, a Pesti Hírlapnak, a Magyarországnak (címoldali karikatúra: 1996. január
26.), a Hócipőnek, a Népszavának, az Új Szabad Szájnak, a Poén és a Dili lapoknak.
A kilencvenes években sok rajza jelent meg a Magyar Nemzetben és a lap
gazdasági és tőzsdei mellékleteiben. Közölt rajzokat tőle a Heti Világgazdaság, a Mai
Nap, és állandó rajzolója volt a Ringnek. 1999-ben alapítója a MÚOSZ Karikaturista
szakosztályának és rendszeresen részt vesz a karikaturisták kiállításain. 2000-től
kezdődően könyvet illusztrál, művészeti vezetője volt a Happy Világ folyóiratnak,
rajzolt a Mi Otthonunk és az Építőmester szakmai lapoknak.
Díjak: Az I. Nemzetközi Karikatúrafesztivál Nagydíja (1990); Pulitzer-emlékdíj
sajtóillusztráció kategória (1996); Városi Polgármesterek Találkozója, különdíj (1998);
Városi Polgármesterek Találkozója különdíj (2002); Magyar Karikatúra Művészeti
Fesztivál, II. díj (2004).
Illusztrált Könyv: Dr. Bernáth Zoltán: Elvtárs, Kivégzésed esetén kérsz-e újratemetést;
(Szenei Molnár Társaság, Irodalmi vezető: dr. Szíj Rezső) 2001; Ki mint véd, úgy adat!
(Montana Rt., szerkesztette: Hollauer Tibor); Senki többet?… 2000! (Montana Rt.,
szerkesztette: Hollauer Tibor). 1999.; APEH üldözöttjei, egyesüljetek! (SZERDI Bt., felelős
szerkesztő: dr. Szerdahelyi Szabolcs, 1995).
Publikáció: Ifjúsági Magazin (1966–70), Ludas Matyi (1967–71), Magyar Ifjúság (1968–
77), Úttörő Zsebkönyv (1964), Napos Oldal (1971), Népsport (1976), Grimasz (1988),
Szabad Száj (1989–91), Népszava (1990), Hócipő (1990), Új Ludas (1990–92), (Régi)
Ludas Matyi (1990–93), Magyar Nemzet (1991–2000), Best of 2004, 2005, 2006, Füles,
Üvegipar, Poén, Dili, Mai Nap, Heti Világgazdaság, Ring, Happy Világ, Mi Otthonunk,
Építőmester. Szignó: Fábry.