GARAY ÁKOS

(Apáti, 1866. – Budapest, 1952.): festő, grafikus, etnográfus.

1882–83-tól a budapesti Országos Mintarajziskolában, majd Pécsett Irinyi Sándornál,
1884–87-ben Münchenben Raupp és Hackl iskolájában tanult Az Üstökös élclapnak
1886-tól rajzolt karikatúrákat, kezdetben torzítás nélküli grafikákat készített, későbbi
alkotásainál már élvezte a groteszk, elrajzolás örömét. Ezt követte 1887-től a Borsszem
Jankó vicclap, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal huszonkét évig publikált.
Szinte minden induló élclap kínált lehetőséget megjelenésre a kiváló karikaturistának:
Kakas Márton, Bolond Istók, Fidibusz, Üstökös-Urambátyám, Magyar Figaró, Herkó
Páter. A népélet témaköréből készült festményei, rajzai, fotói forrásértékűek. Grafikáit
és f estményeit a z Ú j I dők, a Képes S zalon S zikra, a M űvészet, a Vasárnapi Újság, a
Nimród, A Nők Újsága, a Pesti Hírlap, a Csendőr című újságok közölték. Öt évig rajzolt
a Szent-György sportlap részére. Nagybátyja, Garay János Az obsitos c.
költeményéhez készült illusztrációit s egyben munkáinak leggazdagabb gyűjteményét
a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum őrzi. Tagja volt az Újságrajzoló Művészek
Egyesületének (1930). Ismert moziplakátjai: Csikós, Tábor, Félszüzek, Horthy,
Homunkulusz.
Kiállítás: 1901–09-ben a Nemzeti Szalonban, 1916-ban a Könyves Kálmán cégnél,
1920-ban pedig az Emst Múzeumban rendezett műveiből kiállítást. Emlékkiállítása
1953-ban volt a szekszárdi múzeumban. Régi magyar férfi hajviseletek (Néprajzi Ért.,
1911); Szlavóniai régi magyar faluk (Néprajzi Ért.); Bugaci pásztorok (olajfestmény,
MNG); Vásár (olajfestmény, Balogh Ádám Múz.).
Könyv: Hannover-huszárok, Lovasiskola, Asszonyok-huszárok, Szedres emlékkönyv, Tóth
Ede válogatott munkái (1902), Az utolsó kuruczvilág I-II., Itt a szép Alföld (1906), Kenyér
és becsület I-II (1906), Kner Izidor agyafúrt alakjai (1915), Nagy dolog a háború,
Simonyi József a híres obmester (1909), Siralmas Erdély, A ló szabadban való
idomítása napi leckékbe beosztva (1928), A lófelszerelés kézikönyve, A betyár
kendője (1906), Pásztortűz (1907), 25 éves a mozi, Utazás Pestről Budára (1908). Derű
a borúban.
Publikáció: Üstökös (1886), Borsszem Jankó (1887–1919), Kakas Márton (1895–1919),
Püf Neki (1896), Jambó Vidám Naptár (1897), Bolond Istók (1899), Új Idők (1902–1926),
Szikra (1903), Politikai Kalendárium (1905), Művészet (1905–14), Karácsony (1906),
Vasárnapi Újság (1906–11), Fidibusz (1907), Üstökös-Urambátyám (1907), Májusfa
(1919), Röpke Lapok (1909–10), Napsugár (1909), Vasárnapi Újság Karácsonyi
Kiadványa (1911), Képes Szalon (1910), Borsszem Jankó Naptár (1911–15), Jó Pajtás
(1911–17), Magyar Figaró (1911), Élet (1912), Nimród (1913–14), Röpkelapok (1913–15),
Szabadság melléklet (1913), Új Idők (1914), Alföldi Kacagtató (Kecskemét) (1917),
Herkó Páter (1926), Szent-György (Sport) (1930–35), Lantos Magazin (1930), A Nők
Újsága (1930), Pesti Hírlap (1935), Magyarság Évkönyve (1937), Művészet (1937),
Népek Mosolya (1939), Csendőr (1944). Szignó: GARAY, vagy G.