MIKLÓSI-MUTSCHENBACHER ÖDÖN

(Szekszárd, 1881 – 1942): festő, karikaturista.

A Képzőművészeti Főiskolán (1907–1908) Zemplényi Tivadar, az Iparművészeti
Főiskolán pedig Vajda Zsigmond voltak a mesterei. Szekszárdon telepedett le.
Naturalista táj- és figurális olaj és pasztell képeivel 1905 óta vett részt a Nemzeti Szalon
és a Műcsarnok tárlatain.
Publikáció: Fiatalon a Herkó Páter (1901–1903) vicclapban jelentek meg első
karikatúrái, majd az, Urambátyám (1902–13), Ejnye Be Jó (1903–1906), Falu Szája
(Jászapáti, 1903), Bolond Istók (1903–1908), Magyar Herkó Páter (1904), Darázs
(Székesfehérvár, 1904–1905), Zászlónk (1904–1905), Karikás (Debrecen, 1906–1907),
Mátyás Diák (1907–1919), Ejnye Bejnye (1908), Fidibusz (1909–11), Pillangó (1909–11),
Erdélyi Bakter (1910–12), Új Budapest (1911), Darázs (Székesfehérvár, 1912–14),
Farsangi Újság (1913), Képes Újság (1915, Múlt és Jövő (1916) újságokban.
Munkássága során többször változtatott rajz stílust és a szignóit: Mutsenbacher Ödön,
Mutsenbacher Dönci, M. Dönci, Miklósi Mutsenbacher Ödön, Miklósi Mö, Mim on és
M. Termékeny és képzett, tehetséges grafikus volt, előfordult, hogy egyedül rajzolt tele
egy-egy vicclapot.