PAIZS GOBEL JENŐ

(Budapest, 1899. – Budapest, 1944.): festő.

1915–1916 között az Iparrajziskola üvegfestő részlegében, 1916–1924 között a
Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadar, majd Réti István növendékeként tanult.
1920-ban Bécsben a Grimász című lapnak rajzolt karikatúrákat. Munkatársai voltak:
Vértes Marcell, Glatz Oszkár, Szántho Imre. 1924-ben Nemes Marcell-ösztöndíjat
kapott. Művészi fölfogását 1926-tól Párizsban és Barbizonban az expresszivitásig
fokozta. Barbizonban az 1924–1926 közötti években dolgozott. Az 1927–1930-as
években temperát festett világos színekkel. 1928-ban a Szentendrei Festők
Társaságának egyik alapítója, 1929-ben részt vett a barcelonai világkiállításon. Élete
végén képei látomásszerűvé váltak. 1943-ban az Alkotás Művészházban rendezte
gyűjteményes kiállítását. 1948-ban a Fővárosi Képtárban, 1966-ban pedig a Magyar
Nemzeti Galériában rendezték meg emlékkiállítását.