PERLROTT-CSABA VILMOS

(Békéscsaba, 1880. – Budapest, 1955.): festő.

Tanulmányait az Iparrajziskolában kezdte Budapesten, majd Koszta Józsefnél és
Nagybányán tanult. Párizsban egy ideig a Julián Akadémiára járt, ahol J. P. Laurens
volt mestere, majd 1906-ban H. Matisse tanítványa lett. Rendszeresen részt vett
kiállításokon. 1909-ben a párizsi Galerié Veilben Metzingerrel és A. Derainnel rendezett
kollektív kiállítást. Magyarországon az Izé című vicclapnak rajzolt karikatúrákat.
Szerkesztőtársai voltak: Egry József, Erdei Viktor, Gedő Lipót, Zórád Géza, Gara Arnold.
(1909–1910). 1911-ben ösztöndíjjal Spanyolországban járt. 1914-ben jött vissza
Budapestre. Grafikákat rajzolt a Múlt é s J övő (1923) a Gong (1924) és a Lantos
Magazin (1930) újságoknak. Számos kiállítása volt Európa különböző nagyvárosaiban
(1920: Prága; 1921: Drezda; 1922, 1924. 1926: Hamburg; 1927: Zürich stb.); több díjat
nyert. Budapesten 1919-ben, 1925-ben és 1931-ben az Ernst Múzeumban Gráber
Margittal és Szobotka Tiborral volt közös kiállítása. Korai munkái, pl. Cigányok a
csűrben (1904), a nagybányai iskola stílusában készültek, majd Greco, a Fauve-ok és
főleg a kubizmus hatott rá. Egyes rajzaiban analitikus formabontó kísérletek
mutatkoznak (Lőcsei templom belseje). Tájképein Cézanne, csendéletein néha
Braque hatása érződik. Később visszatért a posztimpresszionizmushoz. A 30-as
években festett aktos kompozíciói Gauguin hatását mutatják. Litográfiái külön
albumban jelentek meg.