SZEREMLEY MIKLÓS

(Győr, 1803. – Budapest, 1875.): festő, feltaláló, litográfus, mérnökkari tiszt.

A bécsi mérnöki akadémián végezte tanulmányait, majd Itáliában dolgozott
mérnökkari tisztként. A hadsereget elhagyva járt Ázsiában, Afrikában, Amerikában.
Egy darabig Bécsben lakott, majd 1844-ben Pestre k öltözött, s e gy é vvel k ésőbb
ugyanitt megnyitotta kőnyomdáját. Magyar hajdan és jelen című könyve alapmű a
színes litográfiái eljárások terén. Az ő nevéhez fűződik az első magyar nyelvű politikai
élclap, a Charivari (Lauka Gusztáv szerkesztésében) kiadása, melyhez maga készített
litografált illusztrációkat Daumier műveinek hatására, egészen az újság megszűnéséig,
1848. szeptember 21-ig. A lap 25. számának 3. oldalán láthatjuk rajzát, ugyanúgy,
mint a lap párizsi változatában. Saját kezűleg készített tájképeivel illusztrálta a
Balatonról szóló könyvét, mely 1848-ban jelent meg. A szabadságharc alatt mint
honvéd alezredes teljesített szolgálatot Komáromban. Ezután 1850-ben Londonba
költözött, ahol azon munkálkodott, hogy a magyar szabadságharc iránti érdeklődést
fenntartsa. Ezt bizonyítja a Magyarország 1848–49 című képalbuma, és a szintén
ebben a témakörben készített litográfiái. Az 1962-es világkiállításon részt vett technikai
találmányainak egész sorával. Grafikai műveit a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Mint író
és rajzoló is működött.
Könyv: Magyar hajdan és jelen (1847); Balaton Album (1848).