TORNYAI JÁNOS

(Hódmezővásárhely, 1869. – Budapest, 1936.): festőművész.

Századunk magyar képzőművészetének kiemelkedő alkotója. Félproletár-kisparaszt
szülők gyermeke. Kivételes tehetségét már az elemi iskolában felismerték. Néhány
évet gimnáziumban is tanult, majd 1886–89 között az Országos Mintarajziskolában
szerezte meg a szakmai ismereteket, Székely Bertalan, Lotz Károly és Gregus János
növendékeként. 1894-ben Hódmezővásárhely város ösztöndíjával Párizsban a Julián
Akadémiát látogatta. Nagy hatást tett rá Munkácsy Mihály művészete. Németországi
és olaszországi tanulmányút után tért vissza Hódmezővásárhelyre, ahol 1920-ig lakott.
Komoly szerepe volt abban, hogy a század első évtizedében jelentős művésztelep
fejlődött ki Hódmezővásárhelyen. Festészete mellett kulturális, közéleti tevékenysége is
jelentős. Egyike volt a múzeumalapítás kezdeményezőinek, de ott találjuk a
Majolikagyár és a Jövendő című lap alapítói között is. Első gyűjteményes kiállítását
1908-ban rendezte Hódmezővásárhelyen. Számos más vidéki városban és
Budapesten is voltak kiállításai.
Díj: J uss c ímű m űve 1904-ben Ráth-díjat, a Barcelonai Nemzetközi Kiállításon pedig
aranyérmet nyert. 1928–1929-ben néhány hónapig Baján, majd 1933–1934-ben
Szentendrén dolgozott. Élete utolsó éveit Hódmezővásárhelyen töltötte. Ekkor
ajándékozta a városnak teljes művészi hagyatékát (600 festmény és 400 grafika).
Művészetének első szakasza kapcsolódik a Munkácsy-hagyományhoz, a sötét
tónusok kedvelésével és a centrális fehér szín alkalmazásával. E korszakának
ismertebb művei: Rákóczi Rodostóban, Betyárszerelem, Bercsényi Miklós. Később
szenvedéllyel, indulattal teli ecsetkezelése önálló művészegyéniség kibontakozását
mutatja, erőteljes drámai hangvétellel. E korszakának fő művei: Juss, Gémeskút, Bús
magyar sors. Szentendrei korszakának palettája kivilágosodik, a színek és a plein air
probléma foglalkoztatják. E korszakból a Csokorkötő, a Szentendrei parkban és a
Zöldkabátos asszony című festményei a legjelentősebbek. Karikatúrákat korai
időszakában rajzolt, Jankó János támogatásával az Üstökös, Kakas Márton
vicclapokban. Jó barátságban volt a fiatal, tehetséges Jankó Elemér karikaturistával,
Jankó János fiával. A hódmezővásárhelyi Karikás vicclap fejlécét és karikatúráinak
zömét Tornyai János rajzolta, országos és helyi politikai témákat feldolgozva. Később
a helyi Virgács és a Gyerünk csak! vicclapban is rajzolt karikatúrákat, támogatva a
demokráciát és kultúrát.
Publikáció: Üstökös (1885–88), Új Idők (1886–1903), Karikás (Hódmezővásárhely, 1893–
94), Kakas Márton (1896), Magyar Szalon (1896), Tanulók Lapja (1897), Magyar
Géniusz (1897), Virgács (Hódmezővásárhely, 1907), Művészet (1911–36), Gyerünk
csak! (Hódmezővásárhely, 1914).