VÉGH GUSZTÁV

(Vác, 1889. – Budapest, 1937.): grafikus, iparművész.

Tanulmányait a budapesti majd a berlini Iparművészeti Iskolában végezte, ahol főleg
grafikai technikákat tanult. Több ízben rendezett gyűjteményes kiállítást itthon és
külföldön (Berlin, Münchener Kunstsalon, [1914]; Műcsarnok, Nemzeti Szalon, Ernst
Múzeum csoportos kiállításai. A világháborúból 75 százalékos hadirokkantként tért
vissza. Karikatúrái a Pityipalkó (1910), majd a Fidibusz (1910) Móka (1910), a Krix-Krax
(1912) vicclapokban jelentek meg. A Bolond Istók (1918) vicclapban rajzolótársai
voltak Gedő Lipót, Feiks Jenő, Pólya Tibor, Fodor László, Major Henrik, Kelen Imre.
Grafikákat, illusztrációkat készített: a Társaság, Új Nemzedék, Magyar Grafika, Ma
Este, Képes Krónika, Színházi Élet, lapok részére. A Tanácsköztársaság alatt politikai
plakátokat is rajzolt. A baloldali elkötelezett grafikusokkal együtt emigrált, 7 évig
Párizsban élt és dolgozott. Mikor visszatért, megalakította az Atelier nevű művészeti
tervezű és műhelyiskolát, melynek 1932–44-ig grafikai szakvezető tanára. Többnyire
iparművészettel, könyvművészettel, ex libris és alkalmazott grafikával foglalkozott.
Rézkarcai közül a Hegyi-beszéd sorozat vált híressé, de készített fametszeteket is.
Tagja volt az Újságrajzoló Művészek Egyesületének (1930).
Publikáció: Pityi Palkó (1910), Fidibusz (1910–14), Magyar Figaró (1910–14), Móka
(1910–11), Krix-Krax (1912), Társaság (1915), Fidibusz (1915), Bolond Istók (1918), Új
Nemzedék (1919), Magyar Grafika (1925–27), Ma Este (1925), Képes Krónika (1920),
Panoráma (1927), Röpke Lapok (1929), Színházi Élet (1931–34), A Telier Life (1935).